Fővárosi lakásbetörések és a jövedelmi viszonyok térbeli összefüggései

Téradatok a bűnmegelőzésért

A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárban és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben fellelhető adatok együttes vizsgálatával nem csupán az derül ki, hogy melyik kerületben volt a legalacsonyabb a százezer lakosra jutó lakásbetörések száma, de az is, hogy milyen összefüggés van a lakásbetörések száma és az egy adófizetőre jutó éves bruttó jövedelem között.

A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárban (továbbiakban: PRE-STAT) rendelkezésre álló legkorábbi évben, 2010-ben Magyarországon összesen 21 974 db lakásbetörést regisztráltak. Ez az érték 2018-ra azonban a kezdeti érték kevesebb mint felére, 10 275 esetre csökkent. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a teljes közép-magyarországi régióban, illetve ezen belül Budapesten is. Az említett régióban 8 501-ről 3 560-ra, a fővárosban pedig 5 577-ről 2 469-re csökkent a regisztrált lakásbetörések száma 2010-ről 2018-ra.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszernek (továbbiakban: TeIR) köszönhetően az adatokat százezer lakosra, illetve százezer lakásra vetítve is vizsgálhatjuk. A PRE-STAT Diagram összeállító moduljával készült 1. ábrán látható, hogy a százezer lakosra jutó lakásbetörések számának relatív mutatóját górcső alá véve Budapest meghaladja nem csak a régiós, de az országos értékeket is az összes vizsgált évben. Emellett azonban örvendetes, hogy mind az ország, mind Közép-Magyarország, mind pedig Budapest esetében nagymértékű csökkenés látható 2018-ra.

A lakásbetörések vizsgálata során azonban nem csak a lakosságszámra érdemes vetítenünk a bűncselekményszámot az összehasonlítás érdekében, hanem a bűncselekmény tárgyára, a lakások számára is. A 2. ábrán ezt tekinthetjük át, ahol szintén szembeötlik Budapest dominanciája, ez esetben azonban az értékei közel megegyeznek a közép-magyarországi régió értékeivel. Ez persze nem olyan meglepő, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy 2017 év végén a régió lakosságának több mint fele budapesti volt. Ehhez hasonló arányok jellemzik a lakásállományt is, a fővárosi lakások száma a régióban meghaladta a 65%-ot, országosan pedig 20%-nál is többet tettek ki.

Természetesen túlságosan elnagyolt következtetés lenne kijelenti, hogy „Budapesten sok a lakásbetörés”. Ha még részletesebben vizsgáljuk meg a lakásbetörések adatait, ki fog derülni, hogy milyen különbégek vannak a fővárosi kerületek között, mely kerületek azok, amelyek jobban hozzájárulnak fővárosunk kedvezőtlen értékeihez.

A PRE-STAT Területi elemző moduljával készült 3. ábra térkép adataiból látható, hogy a százezer lakosra jutó lakásbetörések száma mely kerületekben volt a legmagasabb 2018-ban: csökkenő sorrendben a II. (347,4 eset), az V. (309,36 eset), a XII. (284,37 eset), az I. (250,51 eset), a X. (164,65 eset), és a XI. (155,41 eset) kerületben. Hét kerületben volt 100 alatt az érték, ezen belül a legalacsonyabb esetszámokat a XXIII. (61,19), a IV. (66,28) és a XV. kerületben (84,99) regisztrálták.

Érdekes, hogy a hat legmagasabb értékkel rendelkező kerület között öt budai és csak egy pesti kerület szerepel, illetve a hét legalacsonyabb értékkel rendelkező kerület mindegyike a pesti oldalon található. Azonban, ha próbáljuk megfejteni az okokat, ez a statisztika már nem is lesz olyan meglepő.

A lakásbetörések elsődleges indítéka a vagyonszerzés. Éppen ezért a lakásbetörések nem azokon a területeken gyakoriak, ahol általában több a bűncselekmény vagy kevésbé érezzük magunkat biztonságban, ún. „rossz környéknek” ismerjük, hanem éppen azokban a kerületekben, ahol „megéri” lakásbetörést elkövetni. Hiszen ahol magasabbak a jövedelmek ott nagyobb esélye van drágább értékek eltulajdonítására egy betörőnek.

A TeIR-ből származó személyi jövedelemadó adatokból kiszámolható a kerületekre vonatkozóan az egy adófizetőre jutó éves bruttó jövedelem. 2017-ben a hat legnagyobb lakásbetörési értékkel rendelkező kerület közül szinte mindegyikre igaz, hogy az egy adófizetőre jutó éves bruttó jövedelem is a legmagasabb volt, csökkenő sorrendben, a XII. (4 471 919 Ft/fő), a II. (4 420 357 Ft/fő), az I. (3 938 932 Ft/fő), az V. (3 763 735 Ft/fő) és a XI. kerületben (3 744 223 Ft/fő).

Ha az adatok tendenciáját jobban megnézzük, akkor megnyugtató képet kapunk. A 4. ábrán idősoros grafikonon ábrázoljuk a korábbi bekezdésekben vizsgált legfertőzöttebb hat kerületet. A grafikonon jól látható, hogy a vizsgált bűncselekmény – bár az egyes kerületek esetében más mintázatot ad – minden esetben csökkenő tendenciát mutat 2010 és 2018 között, ami átlagosan 30%-os csökkenést jelent a vizsgált kerületekre vonatkozóan.

A lakásbetörések számának csökkenése természetesen legfőképpen a rendőri felderítés egyre növekvő hatékonyságának köszönhető, viszont a felderítés mellett szerencsére egyre nagyobb a hangsúly a bűnmegelőzésen is. A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár a térinformatika eszközével támogatja a rendvédelmi szervek ezirányú tevékenységét, azonban mi, lakosok is sokat tehetünk lakásunk védelme érdekében. A szintén a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (továbbiakban: NBT) támogatásával elkészült SafeCity weboldal az építészeti bűnmegelőzés területén összegyűjtött jó példákat és a gyakorlatban is alkalmazható ötleteket, javaslatokat gyűjt össze a publikumnak. A honlap egyik leglátványosabb eleme az Interaktív 3D ötlettár, mely épp otthonunk megvédését segíti elő azáltal, hogy egy háromdimenziós interaktív felületen mutatja be, hogyan alakítsuk ki közvetlen lakókörnyezetünket annak érdekében, hogy minél kevesebb eséllyel váljunk bűncselekmény áldozataivá. Amennyiben pedig arra kíváncsi, hogy jelenleg menyire ellenálló az Ön otthona a betörőkkel szemben, töltse le a szintén NBT támogatott HázŐrző alkalmazást. Otthonunk védelmének fontosságát pedig 2017-ben Hajós András is megénekelte.